• Apafi Mihály kollégium
  • Apafi Mihály kollégium
  • Apafi Mihály kollégium
  • Apafi Mihály kollégium
  • Apafi Mihály kollégium
  • Apafi Mihály kollégium
  • Apafi Mihály kollégium
A kollégium

Kollégiumunk legfontosabb távlati célja, hogy népünk számára keresztyén hitét megvalló, szülõföldjéhez és annak hagyományaihoz ragaszkodó, s mindezek megtartásában aktív szerepet vállaló értelmiséget neveljen föl.

A Kollégium célja, hogy a Kolozsváron lévõ felsõoktatási intézményekben nappali tanulmányokat folytató tehetséges hallgatók igényes szálláshelye és otthona, tehetséggondozó központja legyen.

A Szakkollégium sajátossága, hogy interdiszciplináris, ami azt jelenti, hogy lakói a legkülönbözõbb egyetemeken tanulnak. Így a diákok elsõsorban nem a saját szakjuk elmélyítéséhez kapnak segítséget, hanem egy önálló program keretében közéleti menedzserré szeretné képezni az ittlévõket. A Kollégium gyümölcsözõ kapcsolatok kiépítésére törekszik a keresztyén egyházakkal; azokkal a felsõoktatási intézményekkel, amelyekben tagjai képzésben részesülnek; a hazai középiskolákkal, melyekben leendõ tagjainak többsége várhatóan érettségit szerez; az ország és a külföld értelmiségképzõ kollégiumával.

A Kollégium örömmel biztosít helyet a keresztyén szellemi mûhelyek, egyesületek rendezvényeinek és konferenciáinak. A Kollégium a magyar történelmi kollégiumok peregrinációs hagyományait követve igyekszik kapcsolatba lépni hasonló szellemiségû külföldi intézményekkel.

 
Névadónk

Erdély református vallású fejedelme. Tanult Nagyváradon és Gyulafehérvárt. Részt vett II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratában s 1657. júl. 31-én tatár rabságba esett. Kiszabadulása után 1661. szept. 14-én fejedelem lett Erdélyben, s mint ilyen az I. Lipóttól üldözõbe vett magyarországi protestánsoknak állandóan menedéket és segítséget nyújtott.

Általában a protestáns, közelebbrõl a református egyházi érdekeknek mindig buzgó ápolója volt a vallásos lelkû, tudományosan képzett, különösen teológiában jártas fejedelem, akire állandóan jótékony hatást gyakorolt emelkedett lelkû felesége, Bornemissza Anna, kivel 1653 júliusában kelt egybe. A Bethlen-kollégiumot az elpusztult Gyulafehérvárról Apafi helyezte át Nagyenyedre, de azután meg szintén õ telepítette Gyulafehérvárra a sárospataki kollégium bujdosásba kergetett tanárait és tanulóit.

Számos lelkészjelölt volt külföldi egyetemeken az õ alumnusa. Tanintézetek és egyházközségek számtalan ízben részesültek adományaiban, sõt alapítványokat is nyertek tõle. Tekintélyes könyvtárat szerzett s nemcsak elõsegítette egyes mûvek megjelenését, hanem saját maga is foglalkozott irodalommal. Egy bibliakiadás megjelenítését is elõ akarta 1682-ben segíteni s még ezt megelõzõleg tervbe vette annak román nyelvre való lefordíttatását.

 
Az alapítóról
A reformáció - többféle befolyásra - már a XVI. század ötödik évtizedében meggyökerezett az erdélyi magyar lakosság körében és a református teológia hamarosan uralkodóvá vált. 1559-ben a marosvásárhelyi zsinat elfogadta az úrvacsoráról szóló református tanítást, majd 1564-ben, a Nagyenyedi zsinaton a helvét, illetve lutheri irányú reformációk elváltak egymástól. Ettõl az idõponttól számítható az Erdélyi Református Egyház létrejötte. Hitvallási iratai és a Heidelbergi Káté. A XVI. század utolsó évtizedeiben a református egyház Erdélyben híveinek száma szerint többségivé vált. Ebben az idõszakban Marosvásárhelyen, Gyulafehérvárott, Enyeden, Déván, Kézdivásárhelyen és Fogarason tartott fenn jeles iskolát.

Bocskai István erdélyi református fejedelem 1604-ben hadba szállt a protestánsok vallásszabadságáért és ki is vívta azt. Egy évszázadon át Erdély trónján csak református fejedelmek ültek, a református egyház szabadon fejlõdött. 1605-tõl kezdve évente tartottak zsinatot, 1646-ban Geleji Katona István püspök idejében a lelkészek szinódusa jóváhagyta a Geleji Kánonokat, amely a XIX. századig érvényben volt.

1622-ben Bethlen Gábor fejedelem a gyulafehérvári iskolát akadémiai rangra emelte, mely a lelkészképzés és a református teológia tudományos központjává vált.

Bővebben...
 
A Kuratórium tagjai

Dr. Pap Géza, ft. lelkipásztor - elnök

Dr. Tonk Márton, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári dékánja - elnökhelyettes

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke

Szegedi László, generális direktor

Dr. Dézsi Zoltán, az EREK fõgondnoka

Dr. Kolumbán Vilmos teológiai tanár

Dr. Kovács Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára